Terápia 2.

A testemben való létezés, vagyis ennek az állapotnak a közelsége megrendítően szép élmény. Ahogy elkezdjük apránként kiengedni a két és fél évtizede az idegrendszerembe jegesedett traumák egyikét az emlékek visszaidézése nélkül, ez a test elkezd válaszokat adni rá.
Néha fájdalommal reagál, és van olyan pillanat is, amikor a gyomromban érzek erős lüktetést, verejtékezem, folynak a könnyeim vagy kipirul az arcom. Liana mindvégig figyel, és azon a kedves, finoman búgó hangján emlékeztet rá, hogy most nem kell félni, hogy el fog múlni. Megkér, hogy a folyamat minden részét fogadjam kíváncsisággal. Azt mondja, hogy csak a testemben őrzött emlékeim ébrednek fel, most azért, hogy végleg kieresszem őket magamból.
Ülök a tágas rendelőben, velem szemben egy szépen őszülő nyúlánk brazil nő, és látszólag nem történik sok minden kettőnk között. Valójában megérkeztem egy olyan helyre a világban, ahol a lehető legközelebb kerültem ahhoz, hogy végre megismerjem az igazi Lénát, és ne a múltam sötét emlékei határozzák meg a mindennapokat.
Amikor egy óra után elbúcsúzom Lianától, már a liftben arra gondolok, hogy mennyire várom a következő találkozást -önmagammal-…

instagramcapture_6c94aacb-cf5e-4ead-b00f-75d5bb865e45

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s