Mama fejezet 1.

A mama nagyon szeretett.  Valóban, úgy igazán. Arról nem tehetett, hogy ezt a maga különleges, korcs módján tette.  Szült engem huszonnyolc évesen.  Apám, akit siheder korától csak Macskának becéztek, ebben az időben már közeledett a hatvanadik évéhez, de sem kopaszsága, sem sűrű ráncai nem csorbítottak sármján, azon a sármon, amivel képes volt már vagy három feleséget és megannyi szeretőt maga mögött tudni. És akkor jött a mama.  Törékeny kis alkatával, szépkék borsószemeivel elvadította a férfiakat más nők mellől, izgágán jött-ment az életükben, fel s alá.  Így talált rá a papa is, egy helyi csehóban ahová ő tekézni meg cimborálni járt régestelen régi barátokkal. A mama szerette az alkoholt. Mondhatni bolondja, rabja volt neki, és gyönge hónapjaiban vagy heteiben képes volt csak ennek a szenvedélynek átadni magát mindenestül.  A minőségtelen bor meg pezsgő mámora feledtette vele félelmeit, meg nem értettségét, elnyomta az évek óta kezeletlen depresszióját, felrősítette a megannyi pszichopátiás tünetét. Ezekben az időkben úgy érezte, hogy végre  kibújhat a bőréből teljesen s egészen,  lehet  valaki más, szörnyeteg vagy démon, felelőtlen kis csitri, meg nem értett művésznő, tragika új kitalált családtörténetekkel és élettel. Nem számított senkinek, igazat beszél-e ez az apró vékony kis teremtés, de könnyen ágyba lehetett csalni, vagy elszedni a pénzét, ékszereit , beszívni  selymes bőrének üde illatát, megmosdani bohém fiatalságában aztán eldobni őt, vagy olykor-olykor továbbhasználni még egy kicsit.  A mama lassan ismertté vált az idegen város rosszarcú, nehézsorsú lakóinak kerületében, majd a kocsmában , a pult előtt és mögött, és a papa számára is, aki a szeme sarkából hosszú hetekig  figyelte  ámokfutását.  Sosem szólította meg, csak nézte , és sajnálta őt.  Egyszerre volt  tele volt apai és férfiúi érzésekkel.  Mivel mindig is szerette a fiatal lányokat, hamarosan nem bírt ellenállni a mama szépségének. Szőke leomló hajzuhataga a vállát simogatta, szája kontúrja akár egy játékbabáé, finoman kidolgozott és tökéletesen szimmetrikus. Vékony, hosszú zsidó orra  éppen csak annyit keményített megjelenésén, hogy valódi nőnek, ne pedig kisleánynak tűnjön fel. Százharmincnégycenti volt összesen. Ezt egyetlen egy alkalommal egy véletlenül megtalált, gyűrött orvosi papíron olvastam. Ő mindig százötvenöt magasnak vallotta magát, és mert tökéletesen arányos felépítésű volt a teste, élete végéig együtt élhetett egy olyan vággyal, amelyből valóságot teremtett . Csak kevesek számára tűnt fel a csalás, a legtöbbek számára nem volt kérdés, hogy a mama körülbelül százötvenöt centi magas, filigrán kis nőszemély, gyönyörű égszínkék szemekkel meg tejfehér puha bőrrel. Csak ő fulladozott, szorongott, mert maga elől az igazságot elzárni nem tudta, és  életének minden egyes napján azzal az elemi félelemmel ébredt, hogy talán rajtakapják hazugságán és szembesítik az önképével, hogy valójában nem több, csak egy apró, gonosz kis törpe.

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s